Mi az a sencha tea? Ismerd meg Japán legnépszerűbb zöld teáját, a sencha tea történetét, ízét és elkészítésének módját.

A japán teaszertartás (chanoyu) és a sencha kultúrája nem egymás versenytársai. A teaszertartás a matchára épülő, meditatív művészeti forma, míg a sencha a mindennapi japán élet teája lett. A kettő együtt mutatja meg, milyen gazdag és sokszínű Japán teakultúrája. Ez sok olvasónak új felismerés lesz, mert Európában gyakran kizárólag a matchával azonosítják a japán teát.

Miért a sencha a japánok mindennapi teája?

Ha valaki először utazik Japánba, könnyen azt gondolhatja, hogy mindenhol matchát fog inni. Európában ugyanis a japán tea szinte egyet jelent a matchával. A valóság azonban egészen más. Japánban a mindennapok teája nem a matcha, hanem a sencha.

A legtöbb japán családban reggel sencha készül a reggeli mellé. Irodákban gyakran senchát kínálnak a vendégeknek, éttermekben sokszor automatikusan ezt szolgálják fel az étkezés előtt vagy után, és otthon is ez az a tea, amelyből naponta többször is újabb és újabb felöntés készül. Ennek több oka is van. A sencha elkészítése egyszerű, mégis rendkívül kifinomult. Nem igényel különleges eszközöket vagy hosszú előkészületet, mégis képes megmutatni a japán zöld tea minden szépségét: a friss növényi aromákat, a lágy umamit, az enyhe édességet és a tiszta lecsengést.

A japánok számára a sencha nem ünnepi ital. Inkább olyan természetes része a napnak, mint sok európai számára a reggeli kávé. Nem különleges alkalmakra tartogatják, hanem azért isszák, mert jól esik, felfrissít és kellemesen végigkíséri a napot.

A sencha népszerűségét az is magyarázza, hogy rendkívül sokféle karakterben készülhet. Egy könnyed, friss sencha kiváló választás egy nyári délutánon, míg egy mélyebb umamiban gazdag, prémium minőségű sencha már önmagában is komoly gasztronómiai élményt nyújt. A különböző termőterületek, kultivárok és feldolgozási módszerek miatt szinte minden japán megtalálhatja azt a senchát, amely leginkább megfelel az ízlésének.

Amit Japánban értettem meg

Az első japán utamon én is azt vártam, hogy mindenütt matchával találkozom. Ehhez képest szinte mindenhol senchát kínáltak. Teatermelőknél, kisebb családi teaházakban, éttermekben, sőt még olyan helyeken is, ahol egyszerűen csak leültünk beszélgetni. Az egyik teatermelőnél különösen megmaradt bennem egy pillanat. Nem tartottak bemutatót, nem magyarázták a teát, egyszerűen újra és újra felöntötték ugyanazokat a leveleket, miközben a mindennapi munkájukról beszélgettünk. A tea természetes része volt az együtt töltött időnek, nem a középpontja.

Ekkor értettem meg igazán, hogy a sencha Japánban nem luxus és nem különlegesség. Sokkal inkább egy életforma része. Egy csésze, amely mellett dolgoznak, beszélgetnek, vendégeket fogadnak vagy egyszerűen csak megállnak néhány percre.

Talán éppen ezért olyan fontos a japánok számára a jó minőségű sencha. Ha valamit minden nap iszunk, annak valóban jónak kell lennie. Ez az élmény teljesen megváltoztatta a senchához való viszonyomat. Ma már nem úgy tekintek rá, mint a matcha „kisebb testvérére”, hanem úgy, mint a japán teakultúra valódi mindennapi arcára. És talán éppen ebben rejlik a különlegessége: nem ünnepi ital, hanem a hétköznapok csendes szépsége.

Mi az a sencha? – Japán legnépszerűbb zöld teája

A sencha tea Japán legismertebb és leggyakrabban fogyasztott zöld teája. A japán teafogyasztás jelentős része senchához kapcsolódik, és a mindennapi teázás egyik alapja Japánban. A sencha friss, élénk karakterű tea, amely jól tükrözi a japán zöld teák különleges ízvilágát. A tealevelek gőzöléssel történő feldolgozása adja a sencha jellegzetes aromáját és zöld színét.

A sencha története – a tea, amely megváltoztatta Japánt

A sencha története jóval több, mint egy új teafajta megszületése. Valójában egy olyan fordulópont volt a japán teakultúrában, amely a teát a kolostorokból és az arisztokrácia világából a hétköznapi emberek otthonába vitte.

A 17–18. századig Japánban a teaivásnak két meghatározó formája létezett. Az egyik a porrá őrölt tea, a matcha, amelyet elsősorban a teaszertartásokban és a művelt elit köreiben fogyasztottak. A másik a kínai hatásra elterjedt, egyszerűbb levélteák voltak, amelyek azonban még nem rendelkeztek egységes feldolgozási technológiával. A változást a 18. század közepén Nagatani Sōen hozta el. Az Uji közelében élő teatermelő olyan feldolgozási módszert dolgozott ki, amelynek lényege ma is a japán sencha alapja: a frissen leszedett leveleket rövid időn belül gőzöléssel kezelték, ezzel megállították az oxidációt, majd többszöri sodrás után megszárították. Ez a technológia megőrizte a levelek élénk zöld színét, friss növényi aromáit és jellegzetes umamiban gazdag ízvilágát.

Miért volt ez valódi forradalom?

A sencha megjelenése nem csupán egy új feldolgozási módszert jelentett. Egy teljesen új szemléletet hozott a tea világába. Korábban a tea sokak számára ünnepi ital vagy kiváltság volt. A matcha elkészítése különleges eszközöket, magas szintű tudást és jelentős időráfordítást igényelt. A sencha ezzel szemben egyszerűbben elkészíthető volt, mégis kiváló minőséget kínált. Ennek köszönhetően egyre több család számára vált elérhetővé a jó minőségű japán tea. A tea fokozatosan a mindennapi élet részévé vált: reggelinél, munka közben, vendégek fogadásakor vagy egy nyugodt délutáni beszélgetés mellett is természetessé vált egy sencha.

Hogyan változtatta meg a japán teakultúrát?

A sencha elterjedésével a hangsúly is megváltozott. A teaszertartás továbbra is a japán kultúra egyik legfontosabb művészeti formája maradt, de mellette kialakult egy másik teázási hagyomány is. A mindennapi teaivás középpontjába már nem a szigorú rituálé, hanem maga a tea került: annak frissessége, illata, termőhelye és ízvilága.

A 18–19. században egyre több termelő kezdett különböző feldolgozási technikákkal és termesztési módszerekkel kísérletezni. Ennek eredményeként később megszületett a gyokuro, a kabusecha, a különböző gőzölési stílusok és számos új kultivár is. A japán zöld teák rendkívüli sokszínűsége tehát nagyrészt a sencha sikerére épült.

Ma Japánban a megtermelt tea túlnyomó része továbbra is sencha vagy valamilyen sencha-alapú tea. Ez jól mutatja, hogy Nagatani Sōen újítása nem csupán egy sikeres találmány volt, hanem egy olyan örökség, amely közel három évszázad elteltével is meghatározza a japánok mindennapi teakultúráját.

Mi történik a sencha leveleivel a szüret után?

Egy kiváló sencha minősége nemcsak a termőhelyen vagy a kultiváron múlik. Legalább ennyire fontos, hogy mi történik a frissen leszedett levelekkel az első néhány órában. A japán teamesterek szerint ilyenkor dől el, hogy a levelekből átlagos vagy kiemelkedő minőségű tea készül.

1. A szedés

A legjobb senchákhoz tavasszal, az első szüret (ichibancha) idején szedik le a fiatal hajtásokat. Általában a rügyet és az első egy-két levelet takarítják be, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb aminosavat, aromakomponenst és természetes édességet. A modern ültetvényeken gyakran gépi szedést alkalmaznak, míg a legdrágább prémium teáknál ma is előfordul kézi szüret.

2. Gőzölés (Mushi)

Ez a lépés teszi igazán japánná a zöld teát. Míg Kínában a zöld teák többségét forró wokban vagy dobpörkölőben hevítik, Japánban a frissen szedett leveleket néhány órán belül forró vízgőzzel kezelik. A gőzölés elsődleges célja az oxidáció azonnali leállítása. Ennek köszönhetően a levelek megőrzik élénk smaragdzöld színüket, magas klorofilltartalmukat és friss, növényi aromáikat. Ez az oka annak is, hogy a japán sencha ízében gyakran megjelenik a párolt spenót, a friss zöldborsó, a tengeri algák vagy az umami karakter, míg a kínai zöld teák inkább pirított, gesztenyés vagy virágos jegyeket mutatnak.

3. Hűtés

A gőzölés után a leveleket gyorsan lehűtik. Erre azért van szükség, hogy a hő ne károsítsa a sejtszerkezetet, és a levelek megőrizzék rugalmasságukat a következő feldolgozási lépésekhez. Ez a gyors hűtés hozzájárul ahhoz is, hogy a sencha megőrizze friss, tiszta aromáit.

4. Sodrás

A sodrás nem pusztán formai kérdés. Szerintem ez az egyik legérdekesebb fázisa a gyártásnak. A japán teagyárakban több egymást követő sodrási fázist alkalmaznak. Ezek során a levelek fokozatosan elveszítik nedvességtartalmukat, miközben kialakul a jellegzetes hosszú, tűszerű forma. A sodrás során a sejtfalak részben feltárulnak, így a későbbi áztatáskor az aromák, aminosavak és egyéb vízben oldódó vegyületek könnyebben kioldódnak. A folyamat végére a levelek nedvességtartalma jelentősen csökken, miközben megőrzik természetes színüket és szerkezetüket.

5. Szárítás

Az utolsó lépés a végső szárítás, amely után türelmetlenül várjuk az eredményt. Én legalábbis mindig kisgyermekként toporogtam, hogy megkóstolhassam végre az új teát. A szárítás célja a tea stabilizálása és eltarthatóságának biztosítása. A jól elkészített sencha levelei szárazak, rugalmasak és fényes sötétzöld színűek. A végleges csomagolás előtt a termelők gyakran méret szerint válogatják a leveleket, eltávolítják az esetleges szárrészeket, majd légmentesen csomagolják a teát, hogy minél tovább megőrizze frissességét.

Asamushi, Chūmushi vagy Fukamushi? – Mit jelent a gőzölés hossza?

Sokan úgy gondolják, hogy minden sencha egyforma. Valójában azonban a gőzölés időtartama jelentősen befolyásolja a tea megjelenését, ízét és testességét. A japán teák egyik legfontosabb különbsége éppen az, hogy mennyi ideig gőzölik a leveleket.

Asamushi (浅蒸し) – Rövid gőzölés

Az asamushi szó jelentése: enyhén gőzölt tea. Ebben az esetben a leveleket mindössze körülbelül 20–30 másodpercig gőzölik.

Ennek eredményei a hosszú, ép levelek, világos, áttetsző sárgászöld felöntés, elegáns, friss karakter, élénkebb növényi és virágos aromák és feszesebb savasság. Az asamushi különösen kedvelt Uji és Shizuoka számos prémium teájánál, ahol a cél a termőhely és a kultivár finom árnyalatainak megőrzése.

Chūmushi (中蒸し) – Közepes gőzölés

A chūmushi jelenti az egyensúlyt. A gőzölési idő általában 30–60 másodperc. Ez a legelterjedtebb típus Japánban.

Jellemzői a harmonikus umami, kellemes édesség, friss növényi aromák és a tiszta, kiegyensúlyozott íz. Ha valaki először ismerkedik a senchával, a chūmushi kiváló kiindulópont.

Fukamushi (深蒸し) – Mély gőzölés

A fukamushi jelentése: mélyen gőzölt tea. Ilyenkor a leveleket akár 60–120 másodpercig is gőzölik. A hosszabb gőzölés hatására a levelek törékenyebbé válnak, ezért a kész tea sok apró levéldarabot tartalmaz. Ennek eredménye a mély smaragdzöld, gyakran enyhén opálos leöntés, sűrűbb, testesebb textúra, intenzív umami, kevesebb fanyarság és lágyabb, édesebb ízérzet. A fukamushi különösen népszerű Kagoshima és Shizuoka egyes területein, ahol a termelők ezt a stílust részesítik előnyben.

Melyik a legjobb?

Erre nincs egyetlen helyes válasz. Az asamushi a finom részleteket és a termőhely karakterét emeli ki, a chūmushi a kiegyensúlyozottságot képviseli és a fukamushi pedig gazdagabb, krémesebb és umamiban intenzívebb élményt nyújt.

Ezek nem minőségi kategóriák, hanem eltérő stílusok. Ugyanabból a kultivárból és ugyanarról az ültetvényről is készülhet kiváló asamushi és kiváló fukamushi sencha. A különbség nem abban rejlik, hogy melyik a „jobb”, hanem abban, hogy a teamester milyen ízvilágot szeretne megmutatni a csészében.

Amikor először láttam a különbséget

Teás tanulmányaim és japán szakmai utazásaim előtt én sem tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy egy sencha asamushi, chūmushi vagy fukamushi. Azt gondoltam, ez csak egy technikai részlet, amelyet leginkább a gyártásban résztvevő szakemberek tartanak számon. A japán gyárakban és teatermelőknél tett látogatások során azonban egymás után kóstolhattam különböző gőzölési stílusú senchákat. Meglepett, hogy ugyanabból a termőterületről, sőt néha ugyanabból a kultivárból is mennyire eltérő teák születhetnek pusztán attól, hogy néhány tíz másodperccel tovább vagy rövidebb ideig gőzölték a leveleket. Ekkor értettem meg, hogy a gőzölés nem csupán egy technológiai lépés. Ez az a pillanat, amikor a teamester már tudatosan formálja a tea karakterét. Azóta, amikor egy senchát kóstolok, mindig kíváncsi vagyok arra is, hogy milyen gőzölési stílus készült belőle, mert ez sokat elárul arról, milyen élmény vár majd a csészében.

Hogyan készítsük el a senchát?

Sokan úgy gondolják, hogy egy jó senchához elég forró vizet önteni a levelekre. Valójában azonban a japán zöld tea rendkívül érzékeny a víz hőmérsékletére, az áztatási időre és a felhasznált tealevél mennyiségére. Már néhány fok vagy néhány másodperc különbség is teljesen megváltoztathatja az ízét.

Az ideális elkészítés

Tea mennyisége

Egy 180–200 ml-es kannához használjunk 5–6 gramm senchát, ami nagyjából két púpozott teáskanálnak felel meg. Ha túl kevés levelet használunk, a tea vékony, jellegtelen lesz. A japán teakészítés egyik titka, hogy nem kevés levelet használnak hosszú áztatással, hanem viszonylag sok levelet rövidebb ideig.

A víz hőmérséklete

A legtöbb jó minőségű sencha számára az ideális hőmérséklet 70–80 °C.

• prémium, umamiban gazdag sencha: 65–70 °C
• klasszikus sencha: 70–75 °C
• könnyedebb nyári sencha: 75–80 °C

A túl forró víz gyorsan kioldja a keserű és fanyar vegyületeket, ezért a tea elveszítheti finom egyensúlyát.

Az első felöntés

• Hőmérséklet: 70–75 °C
• Áztatási idő: 45–60 másodperc

Az első felöntés általában lágyabb, édesebb és umamiban gazdagabb.

A második felöntés

A japán teák egyik különlegessége, hogy ugyanazokat a leveleket többször is felöntik. A második felöntéshez használjunk valamivel melegebb, 75–80 °C-os vizet, és elegendő 10–20 másodperc. Ez a csésze már frissebb, élénkebb és intenzívebb növényi aromákat mutat.

A harmadik felöntés

A harmadik felöntéshez akár 80 °C körüli vizet is használhatunk, körülbelül 30–40 másodpercig. A jó minőségű sencha három, gyakran négy felöntést is szépen bír, bár minden alkalommal más arcát mutatja.

Milyen vízzel készítsük?

A lágy, alacsony ásványianyag-tartalmú víz sokkal jobban kiemeli a sencha finom ízeit. A túl kemény víz tompíthatja az umamit és a természetes édességet.

Amit én megtanultam

Régebben én is azt hittem, hogy néhány fok nem számít. Aztán Japánban ugyanazt a senchát több különböző hőmérsékleten is megkóstoltam. Meglepő volt, hogy ugyanaz a tea 70 °C-on lágy és édes volt, míg 85 °C körül már sokkal markánsabb fanyarság jelent meg benne. Azóta sokkal tudatosabban figyelek a víz hőmérsékletére, mert a sencha valódi karakterét gyakran éppen ez mutatja meg.

Gyakori hibák sencha készítésekor

Még a kiváló minőségű japán tea is csalódást okozhat, ha nem megfelelően készítjük el. A legtöbb hiba egyszerűen elkerülhető, ha megértjük, mi történik a csészében.

Túl forró víz

Ez a leggyakoribb hiba. A 90–100 °C-os víz túl gyorsan oldja ki a katechineket és más keserű vegyületeket, ezért a tea durvább, fanyarabb ízű lesz.

Túl hosszú áztatás

Sokan azt gondolják, hogy minél tovább ázik a tea, annál erősebb lesz. A sencha esetében ez nem működik. A hosszú áztatás könnyen elnyomja az umamit és az édességet, miközben a keserű ízek egyre hangsúlyosabbá válnak.

Túl kevés tealevél

Ha kevés levelet használunk, a tea nem lesz harmonikus. Sokan ezt hosszabb áztatással próbálják kompenzálni, ami általában csak még keserűbb eredményt ad. Érdemes inkább elegendő mennyiségű teát használni, és rövidebb ideig áztatni.

Rossz minőségű víz

A túl kemény vagy klóros csapvíz jelentősen befolyásolhatja az ízeket. Egy jó minőségű sencha esetében a víz minősége legalább olyan fontos, mint maga a tea.

A levelek bent maradnak a kannában

Az első felöntés után mindig érdemes teljesen kiönteni a teát. Ha víz marad a leveleken, azok tovább áznak, és a következő felöntés könnyen túlextrahált, kesernyés lesz.

Nem adjuk meg az időt a második felöntésnek

Sokan ugyanúgy készítik el a második felöntést, mint az elsőt. Pedig a levelek már kinyíltak, ezért a második felöntéshez jóval rövidebb idő is elegendő.

A legfontosabb tanács

A sencha nem egy olyan tea, amelyet minden alkalommal ugyanúgy kell elkészíteni. A különböző kultivárok, termőhelyek és gőzölési stílusok eltérően viselkednek. Éppen ez benne az izgalmas: néhány fokkal hűvösebb víz vagy néhány másodperccel rövidebb áztatás egészen új arcát mutathatja ugyanannak a teának.

Ezért a japán teázás egyik legszebb része a kísérletezés. Ahogy egyre több senchát kóstolunk, úgy tanuljuk meg felismerni, hogy egy adott tea milyen elkészítéssel mutatja meg a legszebb oldalát.

Milyen íze van a sencha teának?

A sencha tea íze friss és élénk. A jó minőségű sencha ízvilágában gyakran megjelenik:

• növényi karakter
• enyhe édesség
• tengeri vagy algás jegyek
• umami íz

Az umami a japán konyha egyik alapíze, amely a sencha teában is megjelenik.

Miben más egy uji és egy kagoshimai sencha?

Sokan úgy választanak japán teát, hogy csak a tea típusát nézik: sencha, gyokuro vagy matcha. Pedig legalább ilyen fontos kérdés az is, honnan származik a tea.

Ahogy egy tokaji és egy villányi bor sem lesz egyforma ugyanabból a szőlőfajtából, úgy Japánban sem készül két azonos sencha különböző termőterületeken. A termőhely – vagyis a terroir – alapvetően meghatározza a tea karakterét. A terroir nem csupán a talajt jelenti. Magában foglalja az éghajlatot, a csapadék mennyiségét, a napsütéses órák számát, a tengerszint feletti magasságot, a reggeli ködöket, a páratartalmat és természetesen azt a több száz éves helyi tudást is, amely generációról generációra öröklődik. Japán két legismertebb teatermő vidéke, Uji és Kagoshima, kiváló példája annak, hogy ugyanabból a növényből mennyire eltérő teák születhetnek.

Uji – a hagyomány bölcsője

Kiotó közelében fekvő Uji a japán teakultúra egyik legfontosabb történelmi központja. Már évszázadok óta itt készülnek Japán legismertebb prémium teái, különösen a gyokuro és a matcha alapanyagai. Az éghajlat mérsékeltebb, a reggeli ködök gyakoriak, a folyóvölgyek magas páratartalma pedig segít megőrizni a levelek frissességét. A hűvösebb tavaszi időjárás lassabb növekedést eredményez, ami kedvez az aminosavak felhalmozódásának. Az innen származó senchák gyakran elegánsabbak, finomabb szerkezetűek, hosszabb lecsengésűek, kifinomult umamival rendelkeznek és visszafogottabb növényi karaktert mutatnak.Sokan ezt tekintik a japán sencha klasszikus stílusának.

Kagoshima – Japán déli teavidéke

Az ország legdélebbi nagy teatermő vidéke egészen más adottságokkal rendelkezik. Jómagam nagy rajongója vagyok a déli teáknak és a csodaszép vulkanikus környezetnek. Kagoshimában melegebb az éghajlat, hosszabb a vegetációs időszak, és több napsütés éri az ültetvényeket. A régió különlegessége a számos aktív és egykori vulkán, köztük a híres Sakurajima, amelynek működése évszázadok óta alakítja a tájat. A vulkáni eredetű talaj jó vízelvezetésű, ugyanakkor ásványi anyagokban gazdag. A meleg, párás klíma gyorsabb növekedést tesz lehetővé, ezért Kagoshima ma Japán egyik legmodernebb és legnagyobb teatermelő vidéke. Az innen származó senchák általában:

• intenzívebb zöld színűek,
• gazdagabb umamival rendelkeznek,
• testesebbek,
• frissebb, élénkebb növényi aromákat mutatnak,
• gyakran mélyebb, sűrűbb főzetet adnak.

Nem véletlen, hogy a modern japán nemesítések és új kultivárok jelentős része is ezen a vidéken terjedt el.

Az észak–dél különbség

A két régió közötti különbség jól példázza, milyen nagy szerepe van az éghajlatnak. Északabbra és a középső országrészben a hűvösebb tavasz lassabb levélnövekedést eredményez. A növénynek több ideje van felhalmozni azokat az aminosavakat és aromaanyagokat, amelyek a tea kifinomultságát adják. Délen a melegebb időjárás gyorsabb fejlődést biztosít, hosszabb tenyészidővel és gyakran korábbi első szürettel. Ez energikusabb, gazdagabb karakterű teákat eredményez. Természetesen egyik sem jobb a másiknál. Csupán más stílust képviselnek.

Amit én Japánban tapasztaltam

Amikor először jártam Ujiban, az volt az érzésem, hogy itt minden a hagyományról szól. A kisebb ültetvények, a régi feldolgozóüzemek és a generációk óta teával foglalkozó családok különleges hangulatot adnak a vidéknek. Később Kagoshimában egészen más világ fogadott. A hatalmas ültetvények, a modern feldolgozóüzemek és a vulkán látványa azt mutatta meg, hogy a japán teakultúra nemcsak a múltból él, hanem folyamatosan fejlődik is. A két hely teljesen eltérő karakterű, mégis ugyanaz a szenvedély köti össze őket: a lehető legjobb tea elkészítése. Azóta, amikor egy senchát megkóstolok, mindig kíváncsi vagyok arra, melyik vidékről származik. Sokszor már az első kortyban érezni lehet, hogy egy elegánsabb, finomabb uji stílusú teával vagy egy gazdagabb, déli karakterű kagoshimai senchával találkozom. A sencha tea Japán több régiójában is készül. A legismertebb japán tea termő területek:

Shizuoka
Japán legnagyobb tea termő régiója.

Uji (Kyoto)
Híres történelmi teakert régió.

Kagoshima
Modern és nagy termeléssel működő tea ültetvények.

Ezek a területek különböző karakterű sencha teákat adnak. És itt a lényeg; egyik nem jobb, mint a másik, csak más!

Melyik senchát válasszam?

A japán senchák között óriási különbségek lehetnek. Nemcsak a termőhely, a kultivár vagy a feldolgozás számít, hanem az is, hogy milyen ízvilágot keresünk. Nincs egyetlen „legjobb” sencha – csak olyan, amelyik leginkább megfelel az adott alkalomnak és az egyéni ízlésnek.

Ha most ismerkedsz a japán teákkal

Kezdőként érdemes kiegyensúlyozott, könnyen szerethető senchát választani. Ezek a teák általában mérsékelt umamival rendelkeznek, kellemesen frissek, kevésbé kesernyések és jól elkészíthetők otthon is. A közepesen gőzölt (chūmushi) senchák kiváló belépőt jelentenek a japán zöld teák világába, mert egyszerre mutatják meg a sencha édességét, frissességét és növényi karakterét.

Ha az umamit keresed

Sokan éppen a japán teák gazdag umamija miatt rajonganak a sencháért. Ebben az esetben érdemes olyan teát választani,

• amely árnyékolt ültetvényről származik,
• prémium kultivárból készült (például Asahi vagy Gokō),
• alacsonyabb hőmérsékleten készül,
• magas aminosavtartalommal rendelkezik.

Az ilyen senchák ízében gyakran megjelenik a tengeri alga, a párolt spenót, a friss zöldborsó és a lágy édesség.

Ha a legmagasabb minőséget keresed

A prémium senchák általában az első tavaszi szüretből (ichibancha) készülnek. Ezekre jellemző:

• gondosan válogatott levelek,
• kifinomult aromák,
• hosszú lecsengés,
• összetett ízvilág,
• több felöntésen keresztül is megmaradó karakter.

A legjobb senchák gyakran egyetlen ültetvényről vagy egyetlen kultivárból készülnek, így jól megmutatják a termőhely sajátosságait.

Ha minden nap szeretnél senchát inni

Japánban a legtöbb ember nem ünnepi alkalmakkor fogyaszt senchát, hanem naponta többször is.

A mindennapi teák:

• frissek,
• kiegyensúlyozottak,
• könnyen elkészíthetők,
• kedvezőbb árúak,
• mégis kiváló minőséget képviselnek.

Sok japán család inkább egy jó minőségű, megbízható mindennapi senchát választ, mint egy rendkívül drága prémium teát, amelyet csak ritkán bontanak fel. Én is úgy gondolom, hogy a legjobb tea végső soron az, amelyet örömmel készítünk el újra és újra. Egy jól megválasztott mindennapi sencha sokkal több örömet adhat, mint egy különleges tea, amelyet félünk kibontani.

A sencha tea világa

A sencha a japán teakultúra egyik alapköve. Friss aromája, élénk karaktere és történelmi háttere miatt a világ egyik legismertebb zöld teája lett.

A sencha megismerése gyakran az első lépés a japán teák gazdag világának felfedezésében.

Japán senchák hatalmas választékát találod webáruházunkban itt: https://teaacademy.hu/termekkategoria/teak/japan-teak/

vagy kóstolhatod japán tea workshopjainkon. http://www.teaacademy.hu/programok