Da Hong Pao Wuyi 大紅袍 “Nagy Vörös Köntös” kínai oolong

Wuyi hegység 武夷山, Fujian, Délkelet-Kína

A sűrű erdőséggel borított híres Wuyishan Fujian és Jiangxi határán helyezkedik el és Kína egyik legfestőibb területe. Ez a Jiuqu, a Kilenc Kanyarulatú Folyó, a Mennyei Túracsúcs, a Tianyou , Vízfüggöny barlang, Tigrisüvöltés Huxiao szikla, és számos sziklába vésett kalligráfia, valamint konfucista, taoista és buddhista szentély birodalma, a Világörökség része.

Wuyishan, vallások és a tea

A Song dinasztia alatt Zhu Xi (1130–1200) alapította a hegyen 1183-ban a hegyen a híres Ziyang Shuyuan-t, az első taoista akadémiát, ahol maga a mester is tanított, kutatta a tan igazságait és előadásokat tartott. A tao és Konfuciusz tanainak filozófiai tartalma a kínai kultúra minden ágát alapjaiban formálta át, amelynek központjai a Wuyi shan elvonulásra alkalmas remeteségei voltak.

A taoista szentélyek hagyományosan a legszebb látványt kínáló folyópartok, hegyoldalak védelmében épültek, amelyek egyúttal zarándokhelyként is működtek. A hegy tehát különös energiákkal bíró, szent terület volt mindig történelme során.

A ritkán lakott, de bambusz és lombhullató erdőséggel sűrűn borított Wuyishan ősidők óta kifinomult teáiról ismert. Hagyomány szerint ide köthető egyes oolongok, a lapsang souchong és a Da Hong Pao, a Nagy Vörös Köntös teák születése.  Ez az a vidék, ahol a tea és története nagyszabású színházi előadások témája is egyben.

A Wuyi wulong vagy Yancha岩韵

Szikla tea vagy yancha a neve a Wuyi leghíresebb teáinak, amelyek nevüket a sziklákról elhíresült szülőföldjükről kapták, illetve utalnak egyúttal a tea gazdag ásványi  anyag tartalmára és ízére is. A Wuyi hegy 39 csúcsával, 99 völgyével és a Kilenc Kanyarú folyója hömpölygő vizével a pára és köd hazája.

A csapadék sebes folyású patakokként esik alá a kígyóként tekergő folyóba, miközben csapadékával jótékonyan táplálja a hegyoldalak tea ültetvényeit és hozzájárul a híres Yan Yun 岩韵 ízhez. A felső talajréteg ezen a vidéken sekély, hiszen szikla az alapja. A teanövény kénytelen vastag, erős gyökereket növeszteni a megtapadáshoz, amelyek egyúttal ásványi anyagok gazdag tárolóhelyei is egyben.

Mi az a híres Yan Yun  岩韵?

A szó két karakterből áll; Yan 岩 már tudjuk, annyit tesz szikla. A másik Yun 韵 karaktert viszont nehéz megmagyarázni, ugyanis egy elvont fogalmat jelöl. A Yun 韵 a kínai zenében használt jelző egy dallamra vagy ritmusra utal, amely gyönyörködtet bennünket vagy megörvendeztet.

Yun Lü 韵律 például annyit tesz, a zene ritmusa.  Yun/韵 a hétköznapi kínaiban, a mindennapok nyelvén egész egyszerűen a „lényeg”, “kecsesség” és “elegancia”. Vagyis Yan Yun 岩韵 tea nyelven a „szikla lényege” a teában.

A wulongok születése

A wulong tea a 16. században a Ming dinasztia idején született. Évszázadokon át Kína császárai Fujian kertjeiből való préselt teát fogyasztották teaként, amely meglehetősen drága tea volt nagy emberi munka szükséglete végett. A császár egyszer préselés nélküli teát kívánt, amely alapjaiban változtatta meg Fujian egész tea iparát. A nagy vállalkozások kis farmokra hullottak, a korábbi központokból a teakészítők feljebb vándoroltak, maguk urai lettek.

Kolostorkertek kínai módra…

Az új kisüzemi manufaktúrák fent a magas hegyekben működtek családi farmként vagy buddhista, taoista szerzetesek által vezetett kolostori tea kertek feldolgozójaként. Itt született meg az új gyártási technológia, miszerint a sütés előtt a leveleket csak lágyan oxidálják és kevéssé sodorják. Ezt az új, sötétebb, ízzel teltebb teát wulongnak nevezték el.

Összehasonlítva a Wuyi Yancha wulongokat más oolong típusokkal a lényeg a sodrás különbségén van; a Yancha sodrás csíkokra történő csavarást jelent, a tea íze is ezáltal mélyebb, sűrűbb. A Yancha a kínai tea leves.

A Da Hong Pao 大紅袍

A világ egyik legdrágább teája, amelynek 20 grammjáért a minap 31 000 USD-t fizettek! Teánk alapja Rou Gui és Shui Xian tea kultivár, szedési magassága 900-1200 méter. A legenda szerint a Ming dinasztia császárát egyszer betegség döntötte le a lábáról. Orvosai teával kínálták. A Da Hong Pao meggyógyította az uralkodót, aki hálája jeléül elrendelte, hogy a Wuyi hegy tea cserjéit fedjék be nagy vörös köntössel. Így született a Nagy Vörös Köntös, a Da Hong Pao.

Az EREDETI Da Hong Pao

Máig létezik hat (!) tő ős Da Hong Paonak tartott teacserje a Wuyi shanon, ezek az ún.„anya teatövek”. Mindegyike 360 éves és 24 órás biztonsági szolgálat vigyázza őket (okulva talán a történelemből….)

2006 óta a kínai kormány betiltotta az anyatövek szüretelését, egyfajta génbankként működnek. Csak vegetatív szaporításra és rendkívüli kontroll mellett, korlátozottan lehetséges csak felhasználásuk. A Wuyi hegy tea klónjai ezekről az egyedektől származnak.

A teát faszén felett sütötték, előtte fermentálták.

A szent Wuyi shan 武夷山

Wuyi hegy a tea születési helye. A legtitokzatosabb, legritkább, ősteák termőterülete, ahol magasba nyúló sziklákon találhatóak a régi, 300 éves fák, melyekről aranyárban kel el a tea. Wuyi ködbe és párába burkolózó keskeny, sziklás szurdokai különleges, mondába illő teát adnak. A valódi Wuyi itt kezdődik, persze korántsem ér itt véget.

Ízvilága

A tea színe narancs, tiszta és világos, mint egy gazdag, hosszan főzött leves. Erős, egész szájüreget átjáró első aromája nyomokban pici fűszeres, fahéjas jegyeket rejt, amelyet később felváltanak a minerális és édes jegyek.  Érezhetően sokkal hosszabb a lecsengése, mint más teának, köszönhetően teltségének. Nem hiába nevezik a „tea levesnek”.

Elkészítése:

• lehetőleg gongfu módon készítsük, felmelegített eszközben.
• ajánlott a Yixing vagy gaiwan.
• 95 C  lágy, tisztított víz
• 7 gr tea / 150-250 ml eszköz
• lemosás után egy perces öntés, majd
• hagyományosan még kettő.