Tea & nádcukor, tea & rabszolgság folytathatjuk a sort. A tea történelmet befolyásoló, összetett világtörténelmi szerepe sokak szemében már ismert.
Azt viszont kevesen tudják, hogy a szedők gyakran nők, akik hatalmas tea ültetvényeken, rendkívül kiszolgáltatottan, szegénységben élik mindennapjaikat, nevelik gyermekeiket, hogy a világ másik végén elegáns porcelán csészéből kortyolhassuk a teát. Így (is) kapcsolódnak a tea és női sorsok. A világon sokféleképpen.
Haris Nukem képe Kikz Katikáról. A Nigériában született szép táncosnő gyermekkorában szökött el családjától, mert rabszolgának akarták eladni a kislányt. Hányatott sorsa végül Nagy-Britanniába vitte, ahol szabadon bár, de számára teljesen ismeretlen és idegen földön találta meg önmagát.
Most itt ül a képen szülőföldje hagyományos ruhájában, a nyugat-afrikai királynők büszke pózában, miközben teáscsészét emel szájához. Az egyszerű porcelán teáscsésze így lett egy nő bátorságának szimbólumává, egyúttal a világ társadalmi rendje ellen irányuló markáns kritikává. Vagy csak mi látjuk így?
