Folytatjuk Kengo Kuma munkásságával. 
Ismét egy kortárs teaház téma, amelynek minden japán származású sztárépítész különös figyelmet szentel. Ennek egyik oka az, hogy a teázás
mára a “japániság” lényegének szimbólumává vált. Másrészt a teaház létrehozását az építész elit máig a japán építészet kvintesszenciájának tartja a szigetországban.
A képen egy Kuma&Associates által tervezett pekingi
(!) teaház látható. A történet több, mint érdekes és kérdések sorát veti fel.
1. Japán sztárépítészt hívtak a tea szülőföldjére, a Mennyei Birodalom fővárosába, hogy alkosson meg egy kínai(!) teaházat. Vajon miért? Nem lett volna alkalmas(abb) erre egy kínai építész?
Vagy trendibb ma a “japániság” és jobban illeszkedik a modern építészeti tendenciákba? Esetleg Kuma brand neve volt a lényeg a projektben
?
2. A japán építész által kreált teaház a Tiltott Várossal szemben áll, pontosan a Keleti Kapuban. Ablakai az egykori császári rezidenciára néznek. Az elhelyezkedés tehát szimbolikus (is lehet)…
3. Az anyaghasználat rendkívül szokatlan. Az átépített hagyományos Siheyuan épületet üreges, különbözőképpen összeilleszthető, polietilén “játék kocka” elemekből formálta meg. /Az alkalmazott geometriai test egyébként Peking hagyományos építőanyagára, a vörös égetett téglára utal./
4. Az összhatás rendkívül letisztult, mintha már csak a gondolat maradt volna egyedül. Az építészet (is) felismerte filozófiai természetét a filozófia nélkül… Vagy mégsem?
Reméljük, azért a tea megmarad
…
