Szentség, élet, víz – nem feltétlenül ebben a sorrendben
Az emberiség minden kultúrájában alapvető hierofánia (szentség) a víz. Bevallottan elfogultan szólunk róla mindig. Most is.
A teatörténelem minden meghatározó gondolkodója, mestere, esztétája, literátusa foglalkozik a vízzel, hát persze. Hiszen a #tea = tealevél + víz. A többi már a kezedben rejlik… Ez az amit tudásnak, művészetnek, tudatosságnak vagy tapasztalatnak stb. nevezünk.
A vallási tisztulási rítusok, purifikációk, lelki elengedések, beavatások, megszentelések, a tér és idő új és magasabb tartalommal való felruházásának eszköze mindenhol a víz. A víz #spirituális ereje univerzális; minden kulturális kontextusban értelmezhető és rendkívül gazdag gondolati társításokkal ellátott.
Aki teával foglalkozik, óhatatlanul kiköt a víznél. És ismét egy érdekes aspektus; hatása, fiziológiai jelentősége ismert. De néztél már úgy a vízre, mint egy művészeti vagy esztétikai objektre? Érdemes, próbáld meg. Különösen télen, mert ez itt Hóország…..
