Kis kínai porcelán történelem
Tang korig kell visszanyúlnunk, ha szeretnénk jobban megérteni ezt a kínai teás eszközt. Ebben a korban
Lu Yu 陆羽( 733–804) minden idők legnagobb teamestere, a teázás atyja, a Cha Jing 茶经 nagy Teáskönyv szerzője írja le pontosan a teázás kellékeit, többek között a csészét, amelyet ő még chawan 茶碗 teás tálnak nevez. Feltételként megjegyzi, hogy kellően nagynak kell lenni, hogy a tea kényelmesen kinyílhasson benne, de megfelelőképpen kicsinek, hogy kényelmesen fogyaszthasson belőle többször az ember.
Az első gaiwan a dél-kínai Jingdezhen 景德镇陶瓷 császári porcelánégető manufaktúrából került ki, ahol a hagyományos kék festést is gykran alkalmazták.
Jingdezhen a 14. században vált Kína legnagyobb porcelánégető központjává, a Ming dinasztiában császári kontrol alatt működött. Ez az égető látta el a császári udvart porcelán eszközökkel, és fedezte a kínai uralkodó nagyméretű külföldi porcelán ajándékozásait.
A szóban forgó 1437-es datálású gaiwan fehér- kék mázas porcelán volt, ezüstözött talppal és aranyozott tetővel, amelyeket sárkány motívumok díszítettek.
Gaiwan Kínában úton, útfélen…
- Azért ajánlott a gaiwan használata, mert gyakorlatilag bármilyen fajta tea készíthető vele.
- Zöldek, oolongok, fehérek, sárgák, de akár Pu-Erh vagy fekete teák is gyönyörűen készíthetők.
- Könnyű eltalálni adagolásukat, kinyílásuk esztétikai élvezetet nyújt
- A tea aromája a fedele végett nem csap ki a csészéből, hosszan élvezhető.
- A porcelán elnyeli a hőt, a nem megfelelő hőmérséklet se okoz kárt a teában.
- A tető végett nem szükséges szűrő sem, sőt a rutinosok egyenesen a csészéből fogyasztják a teát.
- A gaiwan máig a multifunkcionális teás eszköz a teafogyasztásban.
- Kínában az utcán, irodában, otthon, hajón stb. ebből fogyasztják a teát
